PrezLee úrfi immár 9 kilót nyom, és szinte napról napra tesz magára valamit. Kövérnek nem kövér, néha az az érzésem, hogy sovány, de végül is nem sovány, hanem karcsú. A kajálással nagyon jól van, eszik mint a bolond. Naponta 3x kap enni, és szinte mindig kieszi a tálkából az ételét. Kivétel persze mikor dög meleg van kint, olyankor csak épp megnyalja a kaját és tovább áll. Mikor abbahagyja az evést elveszem tőle a tálat.
Nagyon ügyesen vár a “szabad” parancsra, persze nem sokat, mert ahhoz még rettenetesen türelmetlen, de várni vár, nem ugrik neki a kajának mint kezdetben.
Beszéltem az állatorvossal, és azt a tanácsot kaptam, hogy ne engedjem lépcsőn járni amíg a lépcsőfokok nem érnek legalább a lába feléig. Ez pedig azt jelenti, hogy még legalább 2-3 hónapot kéne cipeljem a lépcsőn fel és le… Hát ha ilyen iramban gyarapodik a súlya akkor nem tudom meddig fogom bírni.
A kilenc kilós öleb egyelőre még két hétig csak ölben fog közlekedni az lakás-folyosó-lépcső-udvar-wcző hely útvonalon, majd az oltások után remélhetőleg hamar megszokja, hogy lakás-folyosó útvonalon jöjjön gyalog, illetve a lépcsőn leviszem én, majd az udvaron is gyalog jöjjön végig. Ez így valamivel könnyebb lesz mint végig cipelni.
A nagyobb baj az, hogy egyre jobban kezd nyugtalankodni az ölömbe, szeretne már ő is járni, jönni menni szagolgatni és nem fentről lenézni a világot.