PrezLee imád mindenben részt venni. Persze ez amolyan általános dobermannos vonás, mások is mondták a saját kutyájukról, ráadásul Tedi is akkor volt boldog ha az események részese lehetett. PrezLee aránylag megszokta a napi “iramot”, vagyis, hogy délelött aludnia kell a fütőtest mellett, délben rövid szünet, ilyenkor van egy kis “felfordulás”, lehet örvendeni, meg egy két gyakorlat is elvégzésre kerülhet, labdázás is történhet, vagy bármi ami éppen kialakul, majd ismét egy nyugis időszak következik.
Időközben vannak megszakítások is… mert az, hogy fél méternyire fekszik tőlem néha nem elég. Olyankor bemászik az asztal alá, lehetőleg megbökdösi egyszer kétszer a számítógépet, a székemet eltolja, nyöszörög egyet majd lefekszik szorosan a lábam mellé. Olykor meg ilyenre sikeredik a fészkelődése 😀
Hát nem egy rendes kis segítség?