Végre tekeregtünk!

Olyan nagyon hiányoztak már ezek a sétál, hogy el se tudom mondani.  Amikor is kimegyek az ebbel a közeli dombokra, és csak járunk, járunk meg járunk. Ma volt egy ilyenben részünk, az egyik békés nyugis helyre mentem, és csak baktattunk jó másfél órát. Mondanom se kell ez a lüke annyit rohant (amennyit szokott), hogy csak na. Olyan kis dilis, örökmozgó, hogy hihetetlen. Egyetlen percig se áll jóformán, csak zizeg mozog mint valami nikkel bolha…

Miután hazahoztam nem is volt sok cirkusz 😀 egy kis szokásos nyafi, elkényeztetésének a fokát jelezve, de amúgy lefeküdt és majdhogynem horkolva aludt. Múljon el a tavasz, mert ismét rendszeresekké válnak a kicsapongásaink. Tyű… elképzelem, hogy hat óra tájt kocsiba vágjuk magunkat, ki a dombra és 8-9-ig csak járunk… És ne felejtsem el, megint lesz görkorizás 😀

Vajon tudok még? Biztos gondom lesz a fékezéssel 😀

Minden vélemény számít!