Tudtam én, hogy PrezLee nem süket, nem hülye és vaknak se vak… minden érzékszerve a rendeltetésének megfelelően működik csak éppen NEM akar tudomást venni rólam, arról amit mondok, arról amit akarok! Egy ideje szigorúra vettük a figurát. Sokkal több időt tölt egyedül, bezárva szépen a helyére, kaját, falatkát, bármit csak akkor kap meg ha előtte valamit végrehajtott, az ajtón ki be előbb én megyek, a lábhoz az lábhoz.
Sokáig úgy tűnt, hogy nem történik semmi, nem reagálta a legjobban ezeket a változásokat. Ugyanis nekifogott rendesen rongálni. Az asztalról mindent lepakolt (sótartó, terítő), cibálta szét a virágokat, a pokrócát szétszedte… de mégis valami azért csak enyhén helyretevődött benne! Immár nem az első alkalom, hogy világosan megérti és végrehajtja a “gyere ide” parancsot. Ennek meg nagyon örvendek, most rengeteget gyakorolom vele, vagyis Gyere ide, majd simi simi, jaj de ügyes kutya, s mehet dolgára.
A bosszantó, hogy a “gyere ide” nem újkeletű parancs, és mégis mostanáig ha azt mondtam neki gyere ide, elkezdett mint egy eszeveszett rohangálni, sokszor körülöttem s még dilisebben hörögni, morogni, ugatni. Persze játékból, de nagyon frusztráló volt, amint szerettem volna megfogni (mondjuk indulunk haza, veszély, emberek akármi) és ő meg idiótaként rohan körbe körbe, néha néha még a kabátom után kap és hangoskodik… Amit ez ellen meg tenni lehet az nagyjából … SEMMI. Ha van hova akkor elindulni vagy elszaladni, de igazából semmit nem lehet tenni. Ha nem látta senki, bevallom volt, hogy már toporzékoltam dühömbe, de az sem segített….
Kérdeztem másokat, mi a teendő… sokan a hosszú pórázos megoldást javasolták, de figyelmeztettek, hogy valószínűleg nem sokat fog érni, mert lévén észlény, hamar rájön, hogy a parancs addig parancs amíg van rajta hosszú póráz… utána meg nem fogja végrehajtani… mégcsakazértsem! Az egész megtanulásban az volt a rossz (és amíg nem tökéletes addig rossz is marad), hogy nincs elég hely ahol könnyen lehetne ezt gyakorolni. Ha kimegyünk falura ott minden rendben van, mert “szélnek” eresztem majd ha nem jön faképnél hagyom, elrohanok és tudom, hogy ha fél kilómétert se jön utánam az se baj, mert nem üti el a kocsi. Ha kiruccanunk a zöldbe, megint minden ok… de itt a városba, hát egyenesen katasztrófa!!!
Most akkor örvendezek, hogy ilyen szépen kiderült, hogy mégsem süket az eb, és az alkalmi süketsége is csak alkalmi 😀 …