Ma véletlen előkerült rejtekéből a rögbi labda. Vagyis eddig is kvázi ugyanott helyezkedett el, a NAGYFŐNÖK nagy asztalán (persze, hogy én lennék a nagyfőnök és az én asztalomon… nehogy már PrezLeenek íróasztalra lenne szüksége és igen, azt csak ő hiszi, hogy ő a főnök :P) csak épp igyekeztem valami mögé elrejteni. Mondjuk nálam nem nehéz azt a valamit megtalálni, mert előbb utóbb mindig akad valami… Pl. a táskám, a fotós táska, a füzeteim stb. Ma rendet raktam az asztalomon és így sokkal kevesebb valami volt ami mögé rejthettem a “wügbi” labdát… s kimentem a konyhába teát főzni, erre mikor jövök vissza látom, hogy őkegyelme épp lehuppan az asztalomról a két első lábával és nagy büszkén indul a labdával a másik szobába… rászoltam, TEDD LE AZONNAL TOLVAJ GAZEMBER. Pont így mondtam. Nos nem tudom, hogy most akkor a Tolvaj, a Gaz vagy az Ember szó hatotta meg… de képzeljétek letette! És nézett csúnyán, hogy na jó, hogy ezt a kis élvezetet is elveszed tőlem.
De nem adhatom neki a labdát amikor ő akarja 😀 😀 😀 Csak amikor én… mert akkor hol az én lehetőségem gonoszkodni????
Szia!
Jók az írások. Ha esetleg hasonló történetekkel megörvendeztetnéd néha a http://www.allatmania.hu weboldalt nem lenne rossz.
Csak így tovább, írj hasonló jókat. Persze PrezLee is kell hozzá… 🙂
látom, jól elvagytok és nagy a barátság 🙂
egy kis gonoszság mindig kell 😀