Tegnap…

Tegnap délután kinéztem a balkonon, amikor láttam, hogy a szomszédék épp hazaértek. Persze ezt nem csak látni, hanem PrezLee miatt hallani is lehetett az egész utcán. Ugyanis PrezLee a balkonon volt, feltette a korlátra a két lábát, majd jó hangos ugatással is a világ tudtára adta, hogy ő most nagyon örvend.

A minap náluk voltam kávézni, amikor Annácska minden áron meg akart győzni, hogy vigyem át PrezLeet.  Valahogy kiegyeztünk, hogy ígéret nélkül, hogy pont melyik nap, de egyik este meglátogatjuk őket PrezLeestül. Így történt, hogy a tegnap este 2 sörrel és egy PrezLeevel átvonultunk szomszédolni.

Dávid megmutatta PrezLeenek a tengeri malacot… ebből majdnem baj lett, legfőképpen a tengeri malacra nézve baj… Először PrezLee nem vette észre, hogy az élő valami, sokszor van neki megmutatva mindenféle játék, így azt is annak nézte. Igen ám, de adott pillanatban “szagot fogott”, mert egyből felpattant és látszott rajta minden izom megfeszülve. Végül meggyőztük Dávidot, hogy a tengeri malacnak nem tenne jót, ha PrezLee közelről is megnézné, így elvitte a gyerek  a szobába. Ezután PrezLee egy ideig még izgatott volt, majd elfelejtette a malacot.

Anna volt nagyon édes, ennyire még soha nem közeledett a kutyához. Persze megsimogatta ő, de nem volt az “igazi”. Na de tegnap… Nehéz leírni az ilyeneket. PrezLee feküdt a földön. Anna mellé telepedett. Ekkor PrezLee megszagolta Anna lábát, mire Anna maga alá húzta a lábát és valami 20 centire volt az ő orra a kutya orrától mikor kérdezgette, hogy “miért szagoltad meg a lábam” … kutya, meg gyerek annyira édesek voltak együtt, hogy hihetetlen.

Még volt olyan is, hogy PrezLee állt, Anna mellette, majd anna átrakta a kezét PrezLee hátán, de alig érte át 😀  Erről készült valami fotó is, csak még nem jutott hozzám.

Megittuk a söröcskéket, megeszegettünk egy tál pattogatott kukoricát, majd hazajöttünk.

3 thoughts to “Tegnap…”

Leave a Reply