Ezeddig jól van :D

Első hét, hogy nincs jogsim, és hogy szegény mi nem tudjuk megejteni a szokásos kiruccanásos sétánkat. Amire hetente kb. kétszer kerül sor. Általában. Na ehem ezt  csak a rosszmájúak gondolják így, mert azért a dolgok nem így vannak. Pont úgy alakultak a az események , hogy kérem sofőrünk van aki jelentkezett ezen magasztos feladat elvégzésére, hogy mehessünk tekeregni egyet. Így volt ez kedden is, hatalmasat jártunk a mezőn, még nagyobbat mint amire számítottam, jól besötétedett mire visszaértünk a kocsihoz. Megnéztük a várost egy olyan szögből, ahonnan még soha nem láttam ESTE, mert ugye a “szöget” felfedeztem nappal…. Hát kérem nagy buta módon nem vittem fotógépet… Nem baj, legközelebb.

Szóval remélem ma tekergés összejön. 😀 Ha nem kénytelen leszek megint városi betonsétára vinni az ebet. Az is jó, de persze csak akkor ha nincs más jobb…

Dogs 101 – Doberman

Egy videó a dobermanokról. Érdemes megnézni, mennyire félreértett fajtáról van szó, mennyire tele vannak az emberek előítéletekkel… Mondjuk érthető is, hiszen kinézetre is tekintélyt sugall, de amúgy igencsak rendes “dögök” tudnak ők lenni. Azért olyan jó hallani azoktól akik megismerik egy kicsit PrezLeet, hogy “jaj hát egyáltalán nem ilyennek képzeltem el, hisz ez olyan mint egy macska, annyira bújós, kedves lelkes” …

Szóval itt a videó:

Duracell kutya

Apukám szokta mondogatni, hogy ez a kutya, mármint PrezLee biztos Duracell elemekkel működik mert mindenki kidől mellőle de ő még mindig rohan és pörög. Még csak kezdem fogni a fejemet, hogy milyen nehéz  tél áll előttünk, mert ugye nem fogunk tudni két három órát kint ülni és lötyögni olyan gyakran mint igényelné, na meg én utálom a telet ráadásnak… és bezárva a szobába hát rémes lesz. Na nem baj, huzigáljuk majd a rongyot óra hosszat a szobában, legalább a fűtéssel simán spórolhatok majd, hiszen mindig kell rongyot rázogatni, ne unatkozzon eb, ő meg visszacibál, kész sport, kimelegszem minek akkor fűtés???

De rémes lesz… Tavaly még volt valahogy, mert azért mégiscsak egy félig meddig gyerek kutya volt, elég sokat aludt… és azért hamarabb kifáradt.

Na majd csak lesz valahogy. Ezeddig a legbosszantóbb az, hogy mikor indulhatnékja van, mert unatkozik például, megy az ajtóhoz nyitja ki és indul el a lakás többi fűtetlen részébe felfedező útra. Persze az ajtót nyitva hagyja, emiatt jön be a hideg, abba kell hagyjam a munkát, visszakísérjem a tekergőt, becsukjam az ajtót, egy két irgum burgummal leteremtsem az ebet, helyre kísérjem, majd visszaüljek és kezdjek azon gondolkozni, hogy vajon hol is hagytam abba az egészet….

Hogy is mondjam 😀 ennek rigli lesz a vége. Pénteken voltam Baumaxba és a vicces az volt, hogy nem találtam… Na legközelebb addig keresem amíg meglelem.

DSCF9930

Gézengúz

Hát… tegnap sikerült betörnie egy ablakot. Szerencsére a sajátunkat… és szerencsére a lökött nem vágta el magát.  Az egész úgy történt, hogy a városba készültem. És persze ha én indulok, akkor ő is indulatba jön, utolsó pillanatig reméli, hogy ő is jön. Heves lesz, meg ugra bugra, várja, hogy mikor mondom a mágikus szavakat. Persze valahol azért sejti ő, hogy talán ez nem olyan menetel, mert másképp ugra bugra mikor sétálni készülök és másképp mikor nélküle… Szóval ilyen felborzolt hangulatban szökken jobbról balra a szobában, amikor megszólalt a csengő. Hát a postás volt kérem szépen, de a csengő hangjára PrezLee vetődött, ezután nagy csörömpölés hallatszott, majd egy megszeppent PrezLee hátrált az ajtótól.

DSCF9850

Végül kikiabáltam a postásnak, hogy várjon egy kicsit, morfondírozva kivittem az ebet a másik szobába, gyorsan leellenőriztem ha a vér nem ömlik belőle, ami bizonyára nem történt meg mert csíkot húztunk volna… majd rázártam az ajtót, beengedtem a postást, meghallgattam a szokásos sirámait, hogy milyen veszélyes ebem van stb, a sajnálkozását, hogy betört az ablakom, majd kiengedtem a postást, még egyszer leellenőriztem, hogy nem-e sebesült meg a drága majom, majd  lefotóztam a művet és végül összesepertem az egészet.

És közben dúdoltam a következő nótát 😀

Annie Lennox – Walking On Broken Glass

A megszokás

Tegnap nem volt itthon PrezLee. Mert kint hagytam falun. Bevallom úgy egy icipicit jólesett, hogy nem kell egy pár órát foglalkozzak vele, de ahogy hazaértem máris hiányzott. Akár az, hogy nem kell kiengednem a kocsiból, pórázt rátenni, oszt úgy ügyeskedni a dolgokat, hogy ne csavarodjunk össze a pórázzal amíg bezárom a garázst, a táskával se akadjon össze, és semmi se hulljon ki a kezemből… mert normi, hogy legtöbbször egyszerre akarok felvinni mindent…

Aztán dolgoztam egy csöppet, és akkor vettem észre, hogy hiányzik mikor ki akartam menni a konyhába és óvatosan tettem le a lábam a földre és arra figyeltem nehogy rálépjek. Ugyanis az asztalom alatt szokott tanyázni… Na igen. Ekkor vettem észre, hogy igazából mennyire megszoktam 😀  És csak pár óra távollétről volt szó! Délután vissza is jöttem.

Ma reggel 5.55 perckor ébredtem. Történetesen nem PrezLee ébresztett fel. Ő most kint aludt a konyhába, tesztelem, hogyan lesz a legjobb megoldás, és úgy néz ki ez be fog válni. Ha ott aludt nem mocorgott nekem 4 órakor 😀 szóval okés volt minden. Na de reggel bekapcsoltam a Tvt, mert mivel nem szoktam ilyent nézni most valahogy volt egy órám amíg igazából fel kellett kelnem… és persze Discovery. Valami állatmentő műsor volt éppen.

Na ezen kissé megakadtam és úgy elgondolkodtam. Volt egy csaj volt neki 2 dobermannja. És jött a hurrikán, el kellett menniük. Bezárták a kutyákat a lakásba. Én ezt nem értem. Kurvára nem értem. Főleg azt nem értem, hogy ezek KOCSIVAL “menekültek” és nem is akármilyennel… nem szerencsétlenek voltak akiket mittudomén feltoloncoltak valami nyomorúságos buszra, hanem masszív terepjárós “szegények”… És képesek otthon hagyni a kutyát.  Ha csónakkal szedte volna ki őket a katonaság… nagyon összeszorítva a fogamat még ezt is le tudom nyelni, hogy azok nem teketóriáznak sokat a kutyával…. menekülnek meg izé.

Ha meg ott hagyja az állatot akkor nagyon fogja be a száját és akkor ne nyávogjanak hogy ők így meg úgy oda és vissza vannak a kutyájukért!!! Mert NINCSENEK. Egy vacak tárgynak tartják, amit csak úgy ott lehet hagyni egy hétig. Na ez az ami kiborít. És csinálják a nagy nyálas állatvédő műsorokat.

Azt tudom, hogy ha itt ilyen hurrikánok lennének, és el kell menjek hát olyan isten nincs, hogy PrezLeet itthon hagyjam. Inkább nem megyek.  És nem hinném, hogy olyan nagyon fanatikus lennék. Vannak nálam 100x fanatikusabbak is. De ha egyszer fogalmam sincs mikor térnék vissza, persze a ház akár összedőlhet is, mert elvégre azért kell elmennem… akkor hogy hagyjam a veszély kellős közepén a kutyát amelyik nem fog tudni felmászni a tetőre ha netán arra van szükség, hogy megmeneküljön…Ha két hetet egy ketrecben is tölt el, úgy, hogy kap vizet meg valami kaját akkor is 100x jobb annak az állatnak ha a gazdája mellett van… mintsem bent hagyva egy házban. Na nem nézek többet TV-t. Már a discovery channel is fertőz a hülyeséggel.

Szóval… igenis vegye csak elő mindenki a Kis Herceget és olvassa el az oda vágó részt:

” Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…”