Na persze!!! Ma kint voltam az ebbel a Fellegváron… kezd hideg lenni és tipikusan ott van 5-6 hideget bíró pasi meg én… mert hogy is lenne másképp. Ma a legények mindvégig fociról tárgyaltak. Ez még nem jelenti azt, hogy dög unalmas ott lenni, mert a kutyák rendesen produkálják magukat. Például a két szentbernáthegyi valami elképesztő játékot mutatott be… afféle “lusták vagyunk de azért játszunk, egy helyben birkózást jó hangosan”. Lady pedig végig nyafogva ugatja őket, mert a hangzavar nem elég nagy még… PrezLee hol rohangál a kis beagle-vel, hol elmegy “hosszúlábú tacskónak” keresni az egeret… és ha egerészik akkor jó hangosan ugat ő is, gondolom figyelmezteti a rágcsálókat hogy meneküljenek mert ha nem… szóval már készültem hazafele jönni amikor kiderült, hogy fogadás lesz. Na igen, kezdjük azzal, hogy halvány fogalmam se volt, hogy ki játszik és folytassuk azzal, hogy egy kicsit se érdekel. Az eredmény se érdekelt… eddig. Mert ugye most érdekel. Hiszen én is fogadtam!!! Nemsokára kezdődik a mecs… megyek nézzem meg, nyerek vagy sem 😀
Ja!! Ma gyakoroltam PrezLeevel… ott a “játszótéren” természetesen… mert mit ér ha mondjuk végrehajt minden parancsot de egyből megfeledkezik rólam amint más kutyák vannak a környéken… Gyakoroltuk az “ide ide”… vagyis gyere má hozzám és ülj szépen le előttem parancsot, aminek a végrehajtása során PrezLee annyira belendül, hogy általában nem tud leülni, hanem elrohan két lépéssel mögém… Hiába na a fékekkel még gondok vannak. Aztán a fekszik volt a következő, persze szóra és kézjelre is. Amikor kajáról van szó, úgy dobja magát fekszikbe, hogy öröm nézni. És csodák csodájára ma az “ide ide” is eljutott a fülébe, és aránylag minden alkalommal hozzám jött… rögtön a falatka után vissza is küldtem játszani, nehogy összekösse a játék végét a hozzám parancsal!
A “csodapóráz” még mindig nálam van 😀 aminek fölöttébb örvendek… mert PrezLee egészen leszokott a ráncigálásról, néha néha indul meg két lépéssel előbbre de azt is egy két visszarántás után abbahagyja. Szóval tényleg jó az a vékony lánc… és nagy segítség volt az a félórás “instant” foglalkozás az ebbel.
Pénteken estefele kell telefonáljak a szombati programot illetően és egyre türelmetlenebb vagyok, hogy belekezdjünk a tanulásba…