ÓÓÓ de jó

Benáthásodtam rendesen… szipogok, fáj mindenem és megmondom őszintén semmi késztetést nem érzek arra, hogy elinduljak PrezLeevel sétálni… na de azért mégsem lehet egész nap a lakásban tartani, így az egyszerű megoldást választottam…kijöttem falura és PrezLee itt lerohanhatja az energiáját, én meg max kiviszem a mezőre egyszer kétszer… De a fárasztással nincs hiány, kettesben Győzővel “katasztrófa” mit rendeznek, egyetlen perc nyugtuk sincs, mindig valamelyik bakalódik a másikkal…

Az úton PrezLee érdekes dolgokat művel… egészen ügyesen csücsül a kocsiban, legtöbbet hátul néz ki, vagy eszébe jut a sünkacsa, felkapja, csipog 2-3-at majd ismét ledobja. Na meg néha a fejét a két szék között előre tolja, és szusszant egyet a fülembe, egy ideig ott utazik, nézelődik majd ismét vissza a hátsó ülésre. Volt időszak amikor mindenáron előre akart jönni, de ekkor kicsaptam a nagyhisztit és végül jobbnak látta hátul maradni…

A hátsó úton közelitettem meg a házat…kizárólag gyakorlati okokból… itt símán le lehet térni a főútról, míg  másik helyen ki kell várni, hogy minden kocsi elvonuljon … de a sor ami szemből jött, no meg ami mögöttem volt arra késztetett, hogy inkább a sáros dagonyán vágtázzak keresztül a kék csodamasinával, mintsem a vacak hidon jöjjek. Alig tértem be a mellék útra…PrezLee olyan izgatott lett, hogy majdnem előre ugrott… az a gyanum, hogy felismerhette a helyet, szoktunk erre sétálni… mert alig bírt helyben maradni, nyűszített, vinnyogott és indulhatnékja volt… Végre elértük a házat, lerohant pár dísz kört, majd miután becuccoltam a házba kimentünk egy rövid sétára… csak szökkent mint egy szökkentyű, látszott rajta, hogy kimondottan boldog…és még Győzővel nem is találkozott!!! 😀

Hoztam nekik “jámbont”…kettévágtam egyet, fele fele jutott a két kutyának. PrezLee azonnal tudta mi fán terem a “jámbon” és mit kell kezdeni vele…de Győző csak cipelte jobbról balra, nyammogott rajta, egészen addig amíg a fogába nem ragadt. Ekkor hallott valamit és hevesen ugatni kezdett… perse a “jámbonnal” a szájába…nagyon vicces volt. PrezLee hamar elcsámcsogta az ő részét…és elkezdett pályázni a kicsi darabbjára… na jó, azt sem ejtették a fejére, még ha játéknak is nézte… de rohangált vele, szaladt el PrezLee elől…kész kabaré volt ahogyan PrezLee trükközött a “jámbon”-ért és ahogyan Győző menekitette meg rohant el a darabbjával…egészen addig amíg letette valahova…na igen, ekkor PrezLee elkapta és három harapásból végzett vele… kivétel 1 kis darabbka, ami kiesett a szájából… Győző ezt felkapta, rágott egyet rajta, majd kiköpte…hiába na, nem szobakutya, hogy ismerje az ilyen műanyag finomságokat 😀

Minden vélemény számít!