Mert PrezLee egy nagyon művelt, könyvszerető kutya. Látja, hogy én olvasok és akkor ő is olvasni akar… Kicsit használhatatlanná válnak a könyvek amelyeket “kiolvasott”… de remélem kerül egy kis kultúra a fejecskéjébe!
Na ez az egyik fajta olvasás… a másik az arról szól, hogy “na a fene egye meg, a tulajdonom kapott valami elfoglaltságot ami sokkal érdekesebbnek tűnik mint én (gondolja ő)… mert ugye itt sóhajtozok meg ledobom magam meg akármi és még csak RÁM SE NÉZ. Ez több a soknál, nem lehet kibirni, hogy a központ ne én legyek, tennem kell valamit… Ha odaviszem a rongyit vajon elég lesz neki?? Nem… nem akar rongyozni, hmm nem akar játszani 😀 Valami nagy baj lehet, folyton abba a papír micsodába néz, lapoz és bólogat… tán nem beteg??? Gyorsan tennem kell valamit, hogy figyeljen rám, még a végén kicsúszik a markomból és az nem lesz jó! Odamegyek hozzá, előszedem a legmacskásabb szememet, hozzá dörgölöm magam és rém szomorúan sóhajtok egyet, a fejemet meg a könyvére hajtom. 😀 Akkor biztosan nem fog tudni olvasni, hiszen 😀 ha oda néz engem fog látni!!!”
Na szóval ez történik… ülök a széken, ölömbe a könyv, erre jön PrezLee és beledugja a fejét a könyvbe és néz, hogy ne má azzal foglalkozzak hanem vele … 😀
DINNYE :)))) Le kell fotózzam legközelebb… Ha sikerül persze
remélem, sikerül a fotó :))