Elhatároztam, hogy ezentúl én bosszantom az ebet,nem várom meg míg ő bosszant engem 😀 és lőn . Feküdt a helyén (UGYE NEM VAGYOK NORMÁLIS), szundikált, mikor nekifogtam a legkeservesebb “kutyasírást” kinyögni magamból és majdhogynem autentikusan vinnyogtam. A reakció nem maradt el, a nyugodtan szunyókáló eb azonnal felpattant és rohant vigasztalni.
Lehet ezért háborodik fel, mert ugye én nem rohanok, ha ő vinnyog, sőt még a cukrom is felmegy.
Minden esetre nagyon édes volt az értetlen pofija, ahogy igyekezett megfejteni, hogy mi is a bajom 😀