Meg fogom szokni!

Vagy megszokom, vagy megszökök… ugye nincs más választásom! Hétvége, falun vagyunk, már csak természetes…. Nem tudtam a saját szobámba aludni, mert a fűtés még nem volt beindítva. Hamarosan az is meglesz… Ezért visszaköltöztem a “nappaliba”. A kutya a konyhában aludt. Reggel 6-ig. Reggel 6 kor meg rákezdett a vinnyogásra. Akarom mondani nyafogásra. Befordultam és azt mondtam….én biza nem hallok semmit. Nem én, nem hallom. Hétkor elvitte apukám sétálni a másik kettővel.. addig a párna is a fejemen volt és gyakoroltam a megszokást.

Még nem szoktam meg… de nem hagyom magam!!!

Persze… reggel különösképpen morcos szoktam lenni, ha így ébredek. De bevallom, napközben azért röhögök a helyzeten, mert akárhogy nézem még mindig tetszik, hogy nem hagyja magát. Ő akkor nyafogni akar, akkor nyafog. Szeretem, hogy ennyire rámenős… 😛 Bolond dög. Mindig elcsodálkozok, hogyan tudtam így kiválogatni… Végül is rá volt írva a képére, hogy “kezdettől fogva nagyon komisz vagyok – mert én így születtem”.

Minden vélemény számít!