Majdnem eltévedtünk

Lévén ma csütörtök (azt hiszem, talán, de ki tudja…) és máskülönben is tök mindegy milyen nap, de délután, jó idő szép idő, hát elindultunk. Kimentünk a hármas számú görkoris helyre. Persze azonnal fel is húztam a kerekes cipőt és gurultunk pár kört. Végül megint a kocsihoz kötöttem (most már figyeltem) és még mentem pár kört nélküle. Egy nagy fékezésemkor majdnem nagyot pottyantam, de aztán mégsem, majd mikor kellően kifáradtam elindultunk sétálni.

Mentünk mentünk mendegéltünk, kezdetben az úton, ugyanis egyszer csak van egy emelkedő, és onnan tovább fogalmam se volt, hogy mi van. Meg akartam nézni, nehogy ott bujkáljon például a négyes számú görkorcsolyás hely és meg se nézzem… De nem, nincs ott. Girbe görbe, meg dimbes dombos az út. Ellenben innen lehet feltérni jobbra az egyes számú biciklis hely fele… Na még nem biciklizünk, de egyszer annak is el fog jönni az ideje.

Mivel láttam amit akartam látni, hát feltértem erre a mellék útra, végre el tudtam engedni PrezLeet, és elindultunk egy irányba. Bekerültünk egy erdőcskébe, majd mentünk mentünk mendegéltünk, úgy sacc per kábé tippelve, hogy merre járkálunk. Egyszer valami fura ötlettől vezérelve nagyon irányt változtattam és elindultam arra.  Az érdekes a dologban az volt, hogy nem tudtam mennyire mentem el attól a ponttól ahol a kocsi volt. Végül  egy úton jöttünk ki az erdőből, ami pont oda vezetett ahol a kocsit hagytam.

A vicces a dologban az volt, hogy a nagy irányváltoztatás előtt úgy rémlett, kb a fele utat tettem meg, és még jó sokat kéne menjek az erdőben előre, ahhoz, hogy ott bukkanjak ki ahol kibukkantam… Ha tovább megyek (ami nagyon is logikus volt, hogy tovább kéne menni…) akkor lett volna mit visszagyalogoljak rendesen 😀

PrezLee nagyon rendesen viselkedik már, nem rohan el messze, olyan normális távolságokat tart be, pont ahogyan én szeretem hogy járkáljon. És  utolsó percekben valami kóbor kutyával is találkoztunk, s nem szaladt utána, vissza tudtam hívni. Mégiscsak nagyon ügyes eb lesz belőle valamikor 😀

Még jó, hogy találtam egy videót, “hogyan éljük túl a medvetámadást“…. ha már ilyen helyeken kóricálok 😀 😀 😀

One thought on “Majdnem eltévedtünk

Minden vélemény számít!