Labdázunk

PrezLee köszöni szépen jól van. Kissé csodálkozik a meleg miatt és állandóan az árnyékot keresi, a helyi növényzet sem tartozik a kedvencei közé, mert majd minden szúr, de amikor elindultunk fel a domb oldalon akkor hűségesen követett. Kivétel amikor pont ugyan arra a kőre akart lépni amin én álltam és ettől majdnem a (már említett szúros) bokorba lökött engem. A finomság és a kecsesség a következő leckék lesznek csupán, nem sok reménnyel, hogy valaha ebbe beletanul.

Na de labdázunk… Akarom mondani, tanul labdázni, mert amilyen dinnye tud lenni néha a labdázást is a saját elképzelése szerint műveli.  Egy kissé kizsigerelt tenisz labdával játszunk de abban a pillanatban, hogy elkapja első gondolata, hogy ő akkor most addig trükköz amíg elszalad vele. Szerinte az a jó móka, ha hörög morog, rázza a fejét majd szökken és elmegy. Csakhogy ennek a játéknak nagyon hamar vége lesz, mert ahogy megszabadult, a labdát is elunja, eldobja és kész.

Gondoltam kihasználva az alkalmat, hogy eléggé unatkozik így néha még rám is figyel, a labdázás egy jó lehetőségnek tűnik, hogy lefoglaljuk egymást.

Ma 2x szedtem elő a labdát, úgy  5 perc és nem több időre, mire kezdett egészen jól belejönni máris abbahagytam és elpakoltam a labdát. Először oda tettem vissza ahonnan elvettem, az ajtó melletti kis polcra, de ott rögtön meglátta és el is lopta. Tehát még javában érdekelt volt a labdázásban amikor abbamaradt. Ismét elvettem tőle a labdát, most már jobban eltettem és pár órával később megint játszottunk egy sort. Kezdi megérteni (úgy tűnik), hogy a játék lényege az más mint amit ő gondol, hogy eldobom a labdát, ő meg visszahozza, de még mindig nincs meggyőződve arról, hogy ennek így is kell lennie és állandóan megpróbál eliszkolni vele.

Kíváncsi vagyok ha idővel tényleg sikerül megértenie a játék lényegét 😀

Minden vélemény számít!