Labdázott…

Úgy látszik mégiscsak maradt valami a PrezLee fejben arról, hogy miként kell labdázni. Valahogy PrezLee soha nem érdeklődött nagyon a labda iránt. Az igazság az, hogy igazán semmi iránt nem érdeklődött, csak a rohangálás után, de azután nagyon. A labdával annyit értem el, hogy otthon, a szobában egy teniszlabdával eljátszódtunk, de amint kimentünk a zöldbe, azonnal elvesztette minden érdeklődését a labda iránt. Vagy a kacsa, vagy a bot, vagy bármit.

Na de ma talált egy labdát az udvaron. És nekifogott vele labdázni, egyedül. Feldobta, elkapta, szaladt vele, szaladt Győző elől, majd leejtette és begurult az autó alá. Ekkor addig ugatott, ott állva a kocsi mellett, míg meg nem untam, ki nem mentem és kihalásztam neki a labdát.

Azt hiszem ha jó sokat fog élni, akkor a végén kimondottan “normális” eb lesz belőle. Mondjuk olyan 50 éves kora fele. 😀 Mondanám, hogy “későn érik”, de már 3 éves a lelkem…

Leave a Reply