Kesztyű

Tegnap volt alkalmam rendesen átfagyni… kb 2 órára volt szükségem amíg ismét érezni kezdtem a végtagjaimat. Pedig forró levest ettem, forró teát ittam, de annyira belém állt a hideg, hogy sehogyan se akart kimenni… Ja végül egy jó félórás forró vizes zuhany rakott rendbe. Na de mára már felkészültem és bepakoltam a sapkámat és a kesztyűmet is. Korábban mentem, így négy óra körül már “gyakorlatoztunk” PrezLeevel. Csakhogy ma ismét rájött a hoppárlé… minden áron el akarta kapni a pórázt és rángatni. És nem hagytam… ekkor aztán kezdett akaratoskodni, hörögni meg morogni, de kicsit megszorongattam a nyakát… Végül is csak sikerült lecsillapodnia, és tudtunk szaladni is. Egészen szépen szalad… ha van kedve természetesen. Mert ha nincs, akkor kérem szépen mindent meg kell szagoljon, mindent el kell kapjon, akkor is ha éppenséggel csak egy fűcsomóról van szó, vagy mindegy mi az csak ne figyeljen… 😀

Ezután kergetőzés következett, mégpedig egy fával játszódtuk el az “add ide” játékot. Hát ezt nagyon élvezi. Hatalmas köröket ír le, közben szökdécsel, ugrabugrál. Majd valamennyire csak elfárad, és ekkor lefekszik tisztes távolságban és várja, hogy menjek vegyem el… Na igen, felpattan és elszalad ahogy közeledek, de valahol ez az “add ide” játék lényege.

Ma egészen jól ment a gyere ide!!! Nagyon örvendtem ennek, és fogom folytatni amit egy két napja kezdtem el… vagyis hívom, ha nem jön, hagyom ott, megyek el, ha akkor se jön, akkor baj lesz, mert el is bújok aztán mind kereshet… sőt… ma még akkor is működött a gyere ide, amikor ott volt már 5-6 kutya a téren és játszodtak.

Igen ám, de egyszer elkezdtem fázni. Ekkor előszedtem a sapkát és a kesztyűt és kitört a “háború”… mert még vasárnap, fahordás közben játszódtam vele, úgy, hogy kesztyű volt a kezemen… Rájöttem ma, hogy nem kellett volna. Mert ahogy a kezemre húztam, őkelme azonnal azt hitte, hogy ez most megint olyan játék… mármint az, hogy ő megfogja a kesztyűs kezemet!!! Hirtelen lekaptam a kesztyűt és minden “felindultsága” elmaradt… megszagolta és megpuszilta a kezemet, majd csak állt és nézett… felhúztam, rögtön “támadásba” lendült a kesztyű ellen… szidtam is mind a bokrot!!! Mert fagyott le a kezem és ha nyugalmat akartam akkor nem húzhattam fel a kesztyűt… 😀

És ezzel a mai sétának még nem volt vége. Eltekeregtünk az állatorvosi rendelőig egy doboz Pet Phos-ért, majd onnan természetesen hazasétáltunk.

A szájkosárral még néha bakóladik, szeretné levenni, de azért elvan vele.

A homlokomról a púp sikeresen visszahúzódott alig észrevehetővé… de nagyon fáj…

Ja. ma technikai okok miatt elmaradt a kutyasulizás. Szombaton is elmarad a kiállítás miatt, így csak jövő héten lesz ismét hancurparty az ebnek.