PrezLee – a barna dobermann

Azért bevallom bátrabban alszom mióta PrezLee hivatásos házőrzővé cseperedett fel. Na néha kicsit az agyamra megy amikor túlzottan házőriz és megugatja a szomszédokat is ha merészelnek haza menni, de végül is ő csak a dolgát végzi. Az idegesítő ha naponta sokszor ki kell rohanjak, lássam kit akar megenni.

De … sokszor előfordul, hogy nem zárom kulcsra az ajtót délutánonként. Minek is… ha más nemzetiségű próbálna benyítni (volt már rá példa) szerintem nagyon gyorsan be is csukná az ajtót és elmenekülne… Azért én se néznék farkasszemet egy hörgő vicsorgó dobermannal, akinek olyankor ráadásul vérben forog a szeme is… pedig ugye tyutyuli mutyuli…

Na nem is beszélve .. tegnap olyan 12 óra fele éjjel mentem ki sétálni vele. Másik oldalon valami fiatalok beszélgettek, meg elvoltak, ránk se bagóztak, szóval nem volt semmi gond velük. Azonban PrezLee szerint hangoskodtak… Hát megmorogta őket egy csöppet vicces volt az azonnali hatályú csend. Pedig a másik oldalon voltak, én mentem a dolgomra, ők meg elvoltak. PrezLee beszólt: hogy na csendesebben mert ideges leszek Visszafele jövet már nem kellett… messziről észrevettek és nyugisak maradtak.

Ami még bosszant a nagy házőrzései közepette, hogy néha hangokat hall s olyankor hangos vuuuuvuvuvuvuvuvvuuuuu-val jelzi, hogy valami van. Igen ám, de mikor  igyekszem koncentrálni és feszülten figyelem a monitoromat (főleg egy átdolgozott éjszaka után) minden egyes ilyen megnyílvánulásakor belém veri a frászt, úgy megijedek mintha nem is az én kutyám lenne. Legalább figyelmeztetne, hogy na ugatni fogok

Érdekes jelenség az is, hogy amint “észreveszem” a dolgot (tudomásul veszem a jelzését) menten abbahagyja. Vagy ha látja barátkozós szándékomat a jövevénnyel, na akkor sem akarja többet megenni. Akkor ő is barátkozni akar, és néha még rosszabb a barátkozási szándéka mintha morgolódna! Mert képes leszedni az embert a lábáról!

Ezen a napon történt ...

• Gumicsizma - 2008