Gyűrűk ura

Gyűrűk ura volt ma PrezLee! A legszebben villogó zöld piros fényű ledje neki volt… ja mert neki volt egyedül olyan villogója ami zölden és pirossan villogott … még vagy 2 kutyának volt fehér ledes lámpa akasztva a nyakába, de ilyen stramm icike picike nyakéke csak az uraságnak volt. Hát ahhoz képest, hogy rettenetesen olcsó volt, és ahhoz képest, hogy vagy 10 közül csak kettő működött végül is pompás kis szerkentyű… na igen ha a felhasználását nézzük… mert még mindig azon a nézeten vagyok, hogy rém ronda 😀 DE bevált??? BE bizza!

Na de a továbbiakban őfelsége ma biza megint megmutatta, hogy kemény legény… Megérkezés után úgy terveztem, hogy egy kicsit szaladunk körbe, de ez a tervem dugába dölt… rögtön, mivel ott volt egy kutya akinek kedve volt rohangálni és hát PrezLeenek is kedve volt rohangálni, így hagytam őket rohangálni… Azonban ez a kutyi hamarosan hazament, így pár kört még sikerült szaladni PrezLeevel, de nem igazán volt rá kedve… Így hát hagytam a fenébe a “gyakorlatozást”, meg aztán eléggé szépen megy már és még gyakorlunk majd a napokban.

Még nem érkeztek meg a többiek, ezért flakonkergetésbe kezdtünk… hol én, hol ő rohant a flakonnal, jobbanmondva inkább ő (nehogy má :P) de néha el kellett vennem tőle és elszaladnom, hogy érdekesebb legyen a játék. Mikor a többiek is megérkeztek, egyszer csak egy idegen kutya is csatlakozott a bandához. Igen ám, de ez a kutya eléggé marakodó lélek lévén, előbb összeverekedett az egyik fiú kutyával, majd elkezdett PrezLeenek is morogni. Hát ijesztő volt azért PrezLee “válasza” megkeményedett és csak állt, morgott vissza… Nem ijedt meg egy kicsit sem, de végül szerencsére nem lett balhé a dologból, mert természetesen nem hiányzik, hogy most legyen kilyukasztva…

Kezd gyönyörűen menni lábnál, olyan szépen, hogy elég lenne 2 újjal fogjam a pórázt. Persze, kicsit könnyebben megy amikor ki van fáradva, arrafelé még szokott egy kicsit sietni, meg néha néha kell irányt változtatni, de akkor is azt mondom, hogy elég jó. Sőt… a korához képest nagyon jó!!!

Ma is gyakoroltuk a behívást és csodák csodájára “aránylag” visszajön amikor hívom… Előbb utóbb csak megtanulja ezt is.

Leave a Reply