Győző kocsikázna…

Újabban Győző nagyon bánatos fejjel néz mikor PrezLee (a kisherceg) beszökken a kocsiba. Mintha valahol ő is jönne… Aztán ma mielőtt hazafele jöttem volna betuszkoltuk Győzőt is a kocsiba. Érdekes, hogy PrezLee hagyta, és kicsit sem volt féltékeny, vagy morgós, hogy mit keres ott Győző. Sőt, mondhatom tetszett neki a móka. Ezt jó tudni. Tedi kutyám például ezért megölt volna bármiféle kutyát. Legyen akár 5x akkora mint ő. A “tulajdonjog” nagyon a fejébe volt vésődve. Pl. egy barátnőm kutyáját, akivel amúgy jó barátok voltak akarta szétszedni mikor egy alkalommal meglátogattam őket, és együtt indultunk sétálni. Ahhoz, hogy leérjünk, lifttel kellett a 7-ről lejönni… Na ahogy az próbált belépni, kijött a kutyámból a legmérgesebb fenevad és nem engedte be a liftbe a másik kutyát.

Győző rég nem autózott, nincs ő annyira elkényeztetve mint PrezLee, így kicsit kellett nógatni amíg betette tekintélyes fenekét. Végül egyetlen mozdulatból végigfeküdt a hátsó széken, elfoglalta az egészet és a vicc az volt, hogy többet nem akart kimászni 😀 Ki kellett húzni.

Persze igazságtalanság volt részünkről, azért egy kört vihettem volna szegény Győzikét. Csakhogy irdatlanul szállt a szőr belőle! PrezLeeből is hullik, de aztán Győző szőrőz kegyetélenül!

2 thoughts to “Győző kocsikázna…”

  1. már csak természetes, hogy ült. És nem is kevésszer…
    Amíg kölyök volt anyukámék havonta egyszer, kétszer behurcibálták őt is a városba… bevásárlásnál jelen volt, valaki persze maradt vele a parkolóba mert általában köré gyűlt a tömeg csodálni…. Na meg neki is kolozsvári az állatorvosa 😀 Nem visszük öt se valami falusi kuruzslóhoz!

Leave a Reply