“Árván”

Kicsit későn értem haza ma, úgy fél 11 tájt… elhúzódtak a hétvégére vonatkozó megbeszélések. Aztán kiderült, hogy nem estefele, hanem kora délután indulunk. Gondolkodtam, hogy is legyen mint is legyen. Végül úgy döntöttem, hogy legjobb megoldás, ha még ma kiviszem PrezLeet falura, akkor holnap nyugisan pakolhatok és lézenghetek, oszt délre elérek ahova kell és minden a legnagyobb rendben.

Nagyon örvendett az úrfi amikor a nyakába akasztottam a pórázt, és amikor látta, hogy veszem a kocsikulcsot is elkezdett tombolni. Kivittem, persze azonnal jó nagyot játszott Győzővel… kb egy fél órányit maradtam, majd volt nagy hacacáré amikor haza akartam jönni. Mert őkegyelme látta, hogy indulok s akkor neki “normi” volt, hogy ő is jön… Ki is ugrott az utcára, megkergetett egy macskát, majd visszajött hamar és táncolt a kocsi fele… Meglepődött amikor behívtam az udvarra, majd félig kinyitott kapun sírültem ki 😀

Miután hazajöttem, beszéltem anyukámmal, azt mondta egyelőre jófiú.

Amúgy kiránduló pajtásoktól megkérdeztem, mit szólnának az ebhez 😀 Nem lett volna ellenükre de mint kiderült ahova megyünk van valami ház, ahol van három vagy négy juhászkutya. Mivel soha nem voltam ott, hát gondoltam jobb ha most biztonságba marad otthon. Na meg megint nem saját autóval megyünk, oszt egész nap csak az urasággal kellett volna foglalkozzak 😀

Eh egy kis pihenés nekem is kell. Meg milyen jó lesz viszontlátni két nap múlva!!! Hű de mennyire fogunk örvendezni egymásnak.

Leave a Reply