Nem értem…

Mi jár olyankor a PrezLee fejében, amikor sétára indulunk és körülöttem hörögve ugrál meg ugat. Mint valami megkergült nikkel bolha szökken, körbe körbe, majd teszi magát, hogy a kezemet elkapja, de nem kapja el, tovaszökken, szalad 2 métert, visszaszalad, megint ugat, megint hörög… Közben persze, hol több hol kevesebb türelmem van ezzel a süket viselkedésével szemben. Ma történetesen egy rafiazsák volt a kezemben, ugyanis tormát szedni mentünk a közeli felszántott krumpli földre. Össze volt hajtva, azzal “védekeztem” vele szembe. Vagyis csaptam egyet a kuglijára… Persze ettől még jobban ugrabugrálhatnéka támadt, mivel hurrá jászunknak értelmezte. 

Ahogy elnézem PrezLee úrfi továbbra sem csillapodik és folynak a hatalmi harcok. Mert ez az kell legyen. Ugyanis ma nem engedtem ki a kapun, míg szépen le nem ült és mi ketten ki nem mentünk előtte. Ahogy ő is kiért azonnal belekezdett a bolondos táncába. Ha sokáig folytatja, azt hiszem egy vékony pálcát fogok beszerezni és egy ügyes suhintással jelezni fogom, hogy nagyon nem tetszik a viselkedése.

Aztán abbahagyja és ő lesz a világ legjobb kutyája.
Vagy akkor is abbahagyja, ha pórázra veszem. Akkor szépen jön mellettem. A fene se érti, elvégre boldog kéne legyen, hogy rohan amennyit akar, menjen amerre lát a szeme erre ő vagy pórázon akar csak normálisan közlekedni vagy amikor meglát valami egyebet távolabb.

Féltékeny kis majom

Ez a PrezLee néha hihetetlen tud lenni. Ha a kedvesemnek netán eszébe jut megölelni az már kész “katasztrófa” . Az is baj, ha ugyanez nekem jut eszembe. PrezLee rögtön lereagálja és nem is a legbutább módon… hanem elkezd bújni meg simulni. Ha ketten testközelbe érünk, menten ott van ő a harmadik, kettőnk közé furakodik be, szinte vigyorog a kis feje, hogy “na nem tehetitek ezt velem, mert hisztis leszek”, és a kis süket tudja, hogy azonnal kap valami simogatást ő is. Amolyan ha nem csurran, cseppen alapon neki is jut.

Épp a minap szórakoztunk azon, hogy egy két gyerekkel gyerekjáték lesz “elbánni” PrezLee után, már teljesen megszokott dolog lesz az, hogy akkor nyafog amikor épp nem kéne, hogy mindig rá kell figyelni, mert ha nem akkor valami rombolásba kezd és a többi hasonló dolgok.

Megvéd Kokó!

Tudtam én, hogy itt falun biztonságban érezhetem magam. Végül is három hatalmas kutyával az udvaron az ember azt hinné, hogy “senki nem mer ide bejönni”. Nos nem sokan vannak akik bemerészkednek “csak úgy”. Az ismerősöket ugye nem bántják, ellenben az idegeneknek csúnyán ugatnak. Azok meg nem próbálkoznak bejönni. Csakhogy van nekünk egy bolond kakasunk. Kokó. Rá nem érvényes semmi szabály meg törvény és ő biza rendezi a dolgokat ahogy illik. A minap a szomszéd próbált bejönni az udvarra és a kakas mese nincs alapon neki szökött, letámadta. Persze igaza volt szegény madárnak, hiszen megengedte-e a szomszédnak valaki, hogy csak úgy besétáljon? Nem…

Érdekes azért, hogy a háziakkal egyáltalán nem kötekedik. Még azt mondják, hogy buta állatok, közben különbséget tud tenni, hogy ide tartozik vagy sem.

Szóval biztonságban vagyunk Open-mouthed smile Ha a kutyák nem is, de a kakas legalább elvégzi őrző védő munkáját.

miaaau *#@$&*@#&@*#&@*

Valahogy így jár az a macska, aki hívatlanul bemerészkedik a “tanyára”, ahol Győző őrmester épp éjszakai álmát alussza… Nem tudom mi történhetett és mit hibázhatott macska elvtárs, de nagyot tévedett valamiben. Történt ugyanis, hogy olyan hajnali 3-4 fele Győző egyenletesen horkolva aludt mint a bunda. Attól sem ébredt fel, hogy kimentem, majdnem az orrára léptem, majd visszajöttem. Pár perccel ezután hallok valami éktelen nyávogást, macska krákogást, dübörgést, recsegést, ropogást és persze Győző morgást, Balázs ugatást, majd jön a kontra a konyhából PrezLee ugatásként.

Nem sokkal ezután Győző elégedetten jön le a kertből, mint aki jól végezte dolgát. Sejtem, hogy Balázs megláthatta a macskát az udvaron, ő ugathatott, Győző megébredt és ő is észrevette, majd elindult levadászni, miközben leverte a kerti bejáratot eltorlaszoló box-paletteket, majd mivel nem tudta elkapni a macsekot hát visszajött házat őrizni (vagyis aludni)

Nem tudom honnan szedte Győző ezt a heves macska ellenességét. Hiszen soha nem volt macskák ellen cukkolva, semmilyen állat ellen, és mégis a macskákat ki nem állhatja. PrezLeeről legalább tudom, hogy ő hihetetlenül frusztrált lesz amiért a macska nem akar barátkozni, ugyanis ha kézben tartott kismacskát lát, nem akarja bántani, ő elkezdi nyalogatni, tisztítgatni és óvja mint a kacsáját. Azt nem tudom, hogy PrezLee mit tenne egy mondjuk felnőtt macskával ha elkapná egy kergetés után, ellenben Győzőről tudom, hogy nem kímélné meg. 

Elég a boldogságból!

Ma megint el kellett rohanjunk itthonról. Na jó, na… nem rohantunk, mert attól még elfárad az ember, de szépen beültünk a kocsiba és elmentünk. PrezLee itthon maradt természetesen. Ma az volt a kissé fura, hogy mindenki elment a házból. De nem sokat maradt egyedül a három eb, ugyanis a szüleim hamarosan hazaértek. Mielőtt elmentünk megsétáltattuk őket, Prezlee bent a lakásban, ne dideregjen a vékony bundájában, Győző és Balázs az udvaron. 

PrezLee amikor rájött, hogy itthon maradt a szokásos eszeveszett nyafogásba kezdett, de szerencsére ez csak pár percet tart, majd lecsillapodik és hallgat.

Az “elég a boldogságból” akkor hangzott el, ahogy hazaértünk. Persze amolyan viccesen hangzott el, hátha lecsillapodik és nem fog többet olyan hevesen örvendeni. 

Mert PrezLee majd ledöntött ismét, és jó negyed órán keresztül csak körülöttünk sürgött forgott, dőlt meg simult. Nem is lenne semmi baj, ha mondjuk egy törpe pincserrel van az embernek dolga, de lévén ő egy termetes szobacica a sündörgése időnként kimondottan a lökdösődéshez hasonlít.  Tiszta vicces ahogyan nyomul és majd az ember ölébe fekszik. Komolyan mondom nem is hinné az ember, hogy a filmekben élő “vicsorgó doberman” igazából ennyire kedves és odaadó lényeket takar.

Új ruha

Időnként váltani kell. Most jött el az ideje, hogy PrezLee blogja szép új ruhát kapjon. A régi szépen szolgált, hamarosan az új is ki lesz pofozva rendesen, ahogy illik. Addig is itt ott összevissza dolgok akadhatnak. Nem kell megijedni, helyrehozom hamar az egészet.  Új lehetőséget adok a bloghoz. Fel lehet íratkozni a frissítésekre, és emailon fog érkezi az újdonság.